-
Az identitástudat változásai
-
Román történelemírás a két világháború között
-
Történeti identitástudat a balkáni népek historiográfiájában
-
Történeti identitástudat a balkáni népek historiográfiájában
-
Az egyház (vallás) szerepe az identitástudat megőrzésében
-
A népi tréfa szerepe az identitástudat fejlesztésében
-
Nemzetiség és hit viszonya az erdélyi szászoknál Wilhelm Staedel püspöksége idején (1941-1944)
-
Autonómia és világrend: bűn, sors és élettörténet Tengelyi László munkássága az 1980as és 90-es években
-
Irányzatok a 80-as és 90-es évek Kant-kutatásában
-
A fizika (determinizmus) kulturális összefüggései és E. Mach nézeteinek alalkulása és hatása
-
A kvantummechanikai forradalom és a kultúra
-
A tudomány és a műveltség viszonya
-
A fizika és a filozófia kapcsolata
-
Metafizika és fizika a kvantummechanikában. Az Einstein - Podolsky - Rosen-paradoxon és a Bell-egyenlőtlenség esete
-
Ordo amoris és amor inordinatus a szeretet két fogalma Max Scheler etikájában
-
Platón, Kant és a "Logikai vizsgálódások" recenzió - Varga Péter, Zuh Deodáth: Husserl és a Logikai vizsgálódások. Ismeretfilozófia és fenomenológiai filozófia. L'Harmattan, Bp., 2009. ; Horváth Orsolya: Az öneszmélés fenomenológiája. A fenomenológiai redukció problémája Husserl késői filozófiájában. L'Harmattan, Bp., 2010. ; Ullmann Tamás: A láthatatlan forma. Sematizmus és intencionalitás. L'Harmattan, Bp., 2010.
-
Kant antropológiai fordulatának egy messze ható etikai hozadéka: szubjektív és objektív gyakorlati filozófia megkülönböztetése 1763 és 1765 között
-
Tudományfejlődés és kulturális légkör. A kvantummechanikai indeterminizmus eredete
-
A reflektáló ítélőerő előzményei és szerepe a kanti tapasztalatelméletben
-
- A tudományos megismerés történeti és módszertani problémái. Gondolat, Bp. 1980.
-
- A. Pozner: Igazságok és paradoxonok. Kossuth K. 1979. 235 p.
-
A kanti etika egy problémája és ennek utóélete Hegel fiatalkori írásaiban
-
A leibnizi-wolffi metafizika kanti kritikája és az autonóm etika kezdetei
-
A metafilozófiától a tipológiáig. Munkácsy Gyula Kantról és a Kant utáni német filozófiáról